9 dolog, ami azonnal elárulja, hogy turista vagy Olaszországban – Gianni mesél

A legtöbben azt szeretjük, ha nem úgy bánnak velünk, mint egy turistával, amikor külföldön vagyunk, nem igaz? Kisebb az esetleges átverések lehetősége, és úgy egyáltalán: úgy ismerhetünk meg igazán egy másik kultúrát, ha minél inkább belehelyezkedünk az ott élők szokásaiba. Ezért aztán elmesélem, hogy mit nem érdemes csinálni, ha olaszországi utunk során étteremben járunk. Kilenc jó tanács, hogy ne nézzenek minket első látásra rutintalan turistának!

Mi az, ami azonnal elárul bennünket? Sorolom!

Fotó: pexels.com

Ha felvagdossuk a tésztát – a késnek más a szerepe

Belegondoltatok már, miért létezik olyan sokféle olasz tészta? Mindegyiknek saját története van, mindegyikben megtalálható valamilyen helyi jellegzetesség, és mindegyiknek megvan a maga tökéletes kiegészítője. A tészták nem igazán helyettesíthetők be egymással; mindegyiknek oka van, miért olyan, amilyen, és mi ezt szeretjük is tiszteletben tartani, és úgy fogyasztani őket, ahogyan azok elkészültek. Még a hosszú tésztáknak hosszúnak is kell maradniuk: ezek a minimum 25 centiméter hosszú pastákat meg kell tanulni feltekerni, és akár kanál segítségével is fogyasztani, de semmiképpen ne vagdossuk őket. Nem csak a mindenki által ismert

spaghettiről van szó, hosszú még a speghettini, makaróni, tagliatelle, vermicelli, bigoli vagy bucatini tészta is.

Toa Heftiba / Unsplash

Míg a késnek nem sok keresnivalója van egy tésztaétel mellett, a színeknek nagyon is juthat szerep – az élénk sárgától egészen a feketéig. Olvassa el cikkünket: Tészták és színek – Gianni a színes olasz tésztákról mesél

Ha túl sokféle ételt szeretnénk a tányérunkon látni – épp az ellenkezője “olaszos”

Olaszországban a zöldségek általában nem a főétellel együtt érkeznek. Ha húst rendelünk, valószínűleg húst kapunk, és mást nem. A saláta, a főtt zöldségek, a hús és a tészta mind külön érkezik, és nem keverik össze őket. Vannak persze kivételek, de nálunk általában úgy működik a dolog, hogy ha leülünk enni, akkor rászánjuk az időt, és egymás után vesszük a különböző fogásokat. A különböző élelmiszercsoportok külön fogyasztása egyébként kifejezetten jót is tesz az emésztésnek.

Jakub Kapusnak / foodiesfeed.com

Ha variálunk – és ez nem is csak olasz sajátosság

Mi, olaszok, komolyan vesszük az ételallergiákat, úgyhogy ha erről van szó, nyugodtan szóljunk az étteremben, számíthatunk a lelkiismeretes együttműködésre! Ha viszont csak azért kérnénk változtatást az ételünkben, mert valamit nem szeretünk, jobb, ha magunk intézzük a dolgot, és egyszerűen a nem kívánt részeket ott hagyjuk. Persze tudom, ez nem minden ételben lehetséges.
A séf tudja, hogy mit miért tesz a tányérra, és nem szereti, ha beleszólnak a dolgába. Arról nem is beszélve, hogy a klasszikus olasz ételek a maguk általában nem is túl sok hozzávalójával épp úgy tökéletesek, ahogyan ki lettek találva. Ugyanakkor az olaszok kiváló vendéglátók, és azért lehet velük beszélni, ha nagyon muszáj…

June Liu / Unsplash

Ha csirkés tésztát vagy pizzát kérünk

A tészta hagyományosan ugyebár előételnek számít. Bár nem feltétlenül kell minden alkalommal végigenni az étlapot egy olasz étteremben, arra jobb, ha számítunk, hogy a hús nem túl gyakori kísérője a tésztának. Különösképpen a csirkehús, amit sem tésztákhoz, sem pizzához nem eszünk! Ha csirkét kívánunk Olaszországban, jöhet egy kis pollo arra romana (borssal párolt csirke) vagy a pollo alla cacciatora (csirke vadász módra, fűszerekkel és fehérborral), és persze tucatnyi módon készítjük még, de a kísérője inkább legyen zöldség!

Ronaldo de Oliviera / Unsplash

Ha sajtot eszünk hallal vagy tenger gyümölcseivel

Oké, tudom, kicsit sok a fakszni és a szabály a tészta körül, de még mindig akad a sorban! Ugyanis

ha kérünk egy kis parmezánt a frutti di mare tésztánkhoz, máris elárultuk magunkat,

hogy nem sokat konyítunk az olasz gasztronómiához és az ételpárokhoz. Persze akadhatnak kivételek, de nagy általánosságban elmondható, hogy halakhoz nem eszünk sajtot.

Ha kenyeret mártogatunk az olívaolajba – még ha nagy is a kísértés

Igen, igen, büszkék vagyunk a kiváló minőségű olívaolajainkra, és nem csodálkozunk, hogy mindenki minél többet akar belőlük! Egy olaszországi étteremben általában kihoznak egy kis kenyeret az étel előtt, azonban ha ezt elkezdjük olajba mártogatni, az nagyon nem olasz, és nem is illendő. Ez ugyanis egész egyszerűn túl sok olaj egy olasz gyomornak… Mi csak épphogy rálöttyintünk egy kicsit a kenyérre. Vagy rendelünk egy bruschetta aglio e oliót.

Fotó: pixabay.com

Ha kérünk egy kis csapvizet

Ha az étteremben kérünk belőle, azonnal sütni fog rólunk, hogy turisták vagyunk. Ha nincs kedvünk ásványvizet venni, vagy rablásnak tartjuk ezt kifizetni, kérjünk inkább egy pohár szódát, azzal semmi gond nincsen az olasz éttermi etikettben.

Jakub Kapusnak / foodiesfeed.com

Ha több a bor az asztalon, mint az étel

Félreértés ne essék, Olaszországban bort rendelni az evéshez tökéletesen rendben van! Főleg, ha már elmúlt a reggeli. Viszont nálunk a bor szinte csak az étel mellé “megengedett”. Még akkor is, ha egy laza délutánon csak beülünk egy pohár könnyű borra egy étterembe, szinte biztos, hogy kapunk mellé valami falatoznivalót is. Szóval nyugodtan tessék bort inni, de felkészülni arra, hogy étel is jön mellé.

Fotó: foodiesfeed.com

Ha cappuccinót iszunk délután vagy evés után – A klasszikus

Tudom, ezt már sokszor elmondtam, de mit tegyek, ha most is ennyire témába vág?! Igen, mi olaszok nem iszunk olyan dolgot evés után, amiben tej van! És ennek nem más az oka, mint hogy nem tesz jót az emésztésnek. Ezért van az, hogy cappuccinót szinte csak délelőtt iszunk. Leginkább reggel. Ha semmiképp sem tudjuk másképp elképzelni az evés utáni espressót, akkor válasszuk a caffe macchiatót!

Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek:
olaszul l’enni jó!

Legyetek jók!
Gianni

A tartalom a NEFF prémium beépíthető konyhai készülékek támogatásával jött létre. További információ: NEFF Home.